Iszonyatos ez az idő...Még május elején örömmel gondoltam az "aranyat érő" esőre, de ma már nem így látom. Olyan erőssen, és hirtelen jön az égi áldás, hogy folyamatosan attól félek, hogy kárt tesz valamelyik növényben. Szegény kis magnólia fánkat ki kellet kötnünk, mert félő volt, hogy a szél kicsavarja. Azért az esők ellenére a kert szépen virágzik, nőnek is benne szépen a virágok, de jó lenne több időt kint tölteni a napsütésben, nem bentről nézni a viharokat. Olyan iszonyú sár van odakint, hogy kijutni alíg lehet.
Azért most is van pár szép képem :-) Ő egy új klematiszom, "Westerplatte" a neve.

 

És a kis magnólia fácskánk megtámasztva. Reméljük túléli a sok esőt.

 

A múlt hétvégén voltunk az állatkertben, ahol a pillangóházban, épp írisz kiállítás volt. A fekete írisz a "before the storme" névre hallgat. És milyen igaz:-)

 

Ilyenek voltak az íriszek. Nekem egy kicsit színtelennek tűntek, és még nem igazán tudom elképzelni őket a kertben, de fantasztikus, hogy hány fajtája létezik. Azért én is megpróbáltam írisz hagymát ültetni, de még épphogy csak elkezdett kihajtani. Majd meglátjuk mi lesz belőle.